Az új NAT " Élő idegen nyelv" tükrözi azt a szemlélet és módszertani megújulási kényszert, amelyet az idegen nyelv tanítása és tanulása terén történt az elmúlt évtizedben. Adaptálható a Köznevelési Törvényre, amely főként négyévfolyamos képzésben képzeli el az élő idegen nyelv tanítását. Megengedőbb a B1 szint elérésével a 10. évfolyam végére. Eltérően a NAT többi fejezetétől kimeneti és európai sztenderdek felőli megközelítést alkalmaz.
Íme Johny vitaindítója - mérete miatt - több részletben: Élő Idegen nyelv A nem nyelvszakos kollégáknak az európai referencia keret könnyebb értelmezését, a következő megfeleltetésekkel kívánom szemléltetni. A1 kezdő szint A2 álkezdő szint B1 középszintű érettségi B2 középfokú nyelvvizsga C1 felsőfokú nyelvvizsga A „régi” Nat szerint a tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia az első idegen nyelvből. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1 szintet kívánja elérni akkor a 10. évfolyam végére az A2 szintet kell elérnie. (Ezt gyakorlatilag úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a „hagyományos” tanterv szerinti oktatásban tanulók számára.) Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a diákoknak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia, ami a (B2) szintet jelenti. Ha a tanuló nyelvi előkészítő (NYEK) évfolyamra jár, első idegen nyelvből a B2-es szintet legkésőbb a 10. évfolyam végére el kell érnie. A maradék időben a nyelvgyakorlás és szinten tartás a cél, azaz volt a cél az előző NAT szerint. Az európai hatfokú skálán a mesterszintek (C1,C2) elérését nem tekintette alapfeladatnak a közoktatásban a „régi” NAT. Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére a diáknak legalább az A2-es szintre kell eljutni, az előző nemzeti alaptanterv szerint. Ha a diák, a második idegen nyelvből B1 szintre kívánt eljutni, és ebből vizsgát szándékozott tenni, akkor ezt lehetővé kellett tenni számára.
A tervezett „új” NAT-ban helyet kap az IKT technológiák méltatása is. Kiemeli, hogy az IKT az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszköze. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanulás és a nyelvtanítás eredményességét, mert közvetlen hozzáférést biztosít a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az európai referencia szintek, mint követelményrendszer meghatározásában az „új” NAT kimondja, hogy a 8. osztály végére minden diáknak el kell jutni az A2 szintre. A korábbi NAT a 8. osztály végére ezt a szintet csak speciálisabb, úgynevezett emeltebb szintű oktatás esetében határozta meg, egyébként megelégedett a 8. osztály végén az A1 szinttel. Viszont a „régi” NAT-hoz hasonlóan, az „új” NAT is, a 12. évfolyam végére az elérendő minimumszintben a B1 szintet határozza meg a diákok számára. Szintén hasonlóan a „régi” NAT-hoz az emelt szintű nyelvoktatás esetén a 10. év végére a B1, B2 szint elérését tartja elérendő célnak az „új” NAT is, bár bizonyos szempontból megengedőbb, mint a korábbi alaptanterv, mivel még megelégszik a B1 szinttel is. Sőt olyan szempontból is egyforma az új tervezet, hogy az emelt szintű oktatás esetén a B2 szint elérése kitolható a középiskolai tanulmányok végéig, kvázi az érettségiig. Viszont az „új” NAT a felsőfokú nyelvtudást, C1 szintet is beemeli a közoktatásba, azzal a reális kitétellel, hogy ha ez bizonyos programokban elérhető. Azaz semmiképpen sem minimum követelménként van meghatározva, csak a felsőhatár van kitolva azon iskolák számára, ahol meg van erre a lehetőség. Azaz az intézmények az idegen nyelvi programjaikban, profiljukban, meghatározott céljaikban és lehetőségeiknek megfelelően a megadott szintektől felfelé minden esetben eltérhetnek.
A második idegen nyelvre vonatkozó elvárások tekintetében viszont teljesen megegyezik a „régi” és az „új” NAT, ugyanúgy a helyi tantervek függvényében A2 és B2 szint között mozog a kimeneti szint. Összességében megfogalmazható, hogy a középiskolai nyelvoktatás tekintetében nincs nagy eltérés az úgynevezett „régi” és a tervezett „új” NAT között, főként, ami a kimeneti minimumszint meghatározását illeti. Csak felfelé lett nyitottabb a rendszer a felsőfokú szint beemelésével, azonban az „új” NAT-ban az is szerepel, hogy a megjelölt szintek megcélzása az intézmény és a tanulók lehetőségeinek, céljainak függvénye. Újdonságot csak az IKT eszközök szerepének hangsúlyozásában hoz az „új NAT”, a „régi” NAT-hoz képest. Horváth János
Angol esetén ezek a szintek valószínűleg reálisak, de ha a diákok 11-től tanulnak heti 2 órában kezdő szintről indulva nyelvet, akkor legfeljebb A1 szintig jutnak el 2 év alatt. Valószínűleg a NAT a gimnáziumi nyelvtanításra határozta meg ezeket a szinteket. Vagy feltételezi, hogy a 2. idegen nyelvet már 7-től kezdik tanulni a diákok, mert erre is lehetőséget ad a tervezet.
A folytonosság nagyon fontos, csak akkor lehet heti 5.ill. 4 órában az érettségi kövtelményként megfogalmazott B1-es szintet elérni, ha nincsenek kezdők egy adott csoportban és nem kell 0-ról kezdeni. Tehát az első idegennyelv tanításánál abból lehet kiindulni, hogy már mindenki eljutott egy bizonyos szintre.
Ezt azzal is jár, hogy csak olyan iskolákból való diákok között válogathatunk, ahol az angolt tanulják első idegen nyelvként.
Első idegen nyelvként csak az angolt és a németet említi meg, a sorok között.
Olvasatomban újra hangsúlyt kap a Közvetítés a nyelvek között (fordítás), ezt jónak látom, persze mérlegelni kell, hogy ne az legyen a fő. A jelenlegi érettségi követelményrendszere ezt teljesen lényegtelennek tartja, szerintem indokolatlanul.
A tantárgyi integráció nemes cél, földrajz, történelem, természettudományok esetén meg is valosulhat, de az alacsony nyelvi szint miatt a tudományosság igénye nélkül.
Az intenzív képzésben való részvétel követelményei nincsenek lefixálva.
A tantervi órakeret gimnáziumi képzésre van kihelyezve, szakiskolákról tesz ugyan említést, szakközépiskolai órakeret nem találtam.
Egyébként szerintem az Európai refenciakeret csak korlátozások között alkalmazható kisebb életkorúaknál. Olyan mindennapi szituációkban való kommunikációt tételez fel, ami a gyerekek számára nem releváns, nem életszerű. Másfelöl sokszor olyan konkrét szókincsismerettel (pl állatok) rendelkeznek, amelyek a referenciakeret szempontból lényegtelenek.
Szerintem a tantárgyi integráció angolnál sok esetben megvalósítható, hiszen a tanmenetnek is fontos része a kultúra, történelem, földrajz, ezeket kell kis energiabefektetéssel tovább bővíteni.
Örvendetesnek tartom azt, hogy az "új" Nat ezen része kitér az IKT eszközök fontosságára. Nyelvtanításban, megfelelő pedagógiával kombinálva, tényleg hatalmas lehetőség rejlik bennük.
Szerintem is jó, hogy az IKT eszközökre hangsúlyt fektet az új NAT, hiszen helyes használatukkal jobban fejleszthető a nyelv. Saját tapasztalat szerint pedig sok esetben a tantárgyi integrációban is segítséget nyújthatnak az IKT eszközök.
Az új NAT-ban nem találtam meg az iskolánkra vonatkozó kimeneti szinteket. Abból indul ki, hogy a 2. idegen nyelvet nem 11-ben kezdi el tanulni a diák. Ráadásul 11-ben elkezdve, heti 2 órában tanulva a nyelvet 2 év alatt nem lehet eljutni az A2-es szintre. Vajon a bejövő új 9. évfolyamon már tanítanánk is 2. idegen nyelvet? Én benne vagyok. Egyébként az első idegen nyelv esetében is érdekes a helyzet, hiszen, aki az általános iskolában nem angolt tanult, és minket választ, nálunk kezdő csoportba kell kerüljön, és nehezen fog eljutni a kívánt kimeneti szintre. Lesz egy átmeneti időszak? Nem tudom milyen varázslatos keret tantervi óra számmal fogunk bármit is ( mi is? ) megvalósítani.
Ezeket a szinteket akkor tudjuk tartani, ha az általános iskolából is a táblázatban megadott szinten érkeznek a tanulók. Ez sajnos sok esetben nem így van. A második idegen nyelv esetében, ha jól értem, már azt is elkezdik az általánosban, még nehezebb lesz az integráció. Nehéz elképzelni, hogy valakinél kizárólagos szempont, hogy a saját szintjén tudja folytatni a nyelvtanulást.
Sok újat nem hozott. Világosak az alapvető célok, ki köthetne bele? A cél a kommunikatív kompetencia kialakítása, melynek részei a nyelvi, a szociokulturális, a szociolingvisztikai és a szövegkompetencia. Szépen kidolgozva, mit is értünk ezek alatt (szinte még én is értem). Néha visszaköszön a napi munkám, ez tetszik! Persze, hogy a szép csomagolás mit is takar, azt majd a Kerettanterv mondja meg. Ha az A2-es szint, ami kötelező lesz 8. osztály év végére, az tényleg kötelező lesz? És ha valaki nem éri el? Akkor milyen szinten folytatjuk? Amúgy az EUs referenciaszintek sem új dolgok. Ez volt eddig is a követelmény. "Érdekes" feladat, hogy a 7. évfolyamtól második idegen nyelv bevezetését teszi lehetővé. Alapvető eszköz és feladat az IKT eszközök használata, ezt én is fontosnak tartom!
Egyetértek Évával és györgyivel. 11-ben kezdve a 2. idegen nyelvet, heti 2 órában nem nagyon lehet eljutni az A2-es szintre. Angolból talán, ehhez nem értek, de az újlatin nyelvekből biztosan nem. Ha 9. évfolyamon kezdjük el a 2. nyelv tanítását vagy 11-ben, de magasabb óraszámban (min4!), akkor talán elérhető a kívánt szint.
Hm. még nem tudok postolni.
VálaszTörlésPostolni mi sem, rakd be kommentben a vitaindítót.
TörlésAz új NAT " Élő idegen nyelv" tükrözi azt a szemlélet és módszertani megújulási kényszert, amelyet az idegen nyelv tanítása és tanulása terén történt az elmúlt évtizedben. Adaptálható a Köznevelési Törvényre, amely főként négyévfolyamos képzésben képzeli el az élő idegen nyelv tanítását. Megengedőbb a B1 szint elérésével a 10. évfolyam végére. Eltérően a NAT többi fejezetétől kimeneti és európai sztenderdek felőli megközelítést alkalmaz.
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésÍme Johny vitaindítója - mérete miatt - több részletben: Élő Idegen nyelv
VálaszTörlésA nem nyelvszakos kollégáknak az európai referencia keret könnyebb értelmezését, a következő megfeleltetésekkel kívánom szemléltetni.
A1 kezdő szint
A2 álkezdő szint
B1 középszintű érettségi
B2 középfokú nyelvvizsga
C1 felsőfokú nyelvvizsga
A „régi” Nat szerint a tankötelezettség végére minden diáknak legalább az önálló nyelvhasználói szintre (B1) kell eljutnia az első idegen nyelvből. Ha a 12. évfolyam végére a diák a B1 szintet kívánja elérni akkor a 10. évfolyam végére az A2 szintet kell elérnie. (Ezt gyakorlatilag úgy is meg lehet fogalmazni, hogy a „hagyományos” tanterv szerinti oktatásban tanulók számára.)
Emelt szintű nyelvoktatás esetén a tankötelezettség végére a diákoknak magasabb szintű, önálló nyelvhasználóvá kell válnia, ami a (B2) szintet jelenti. Ha a tanuló nyelvi előkészítő (NYEK) évfolyamra jár, első idegen nyelvből a B2-es szintet legkésőbb a 10. évfolyam végére el kell érnie. A maradék időben a nyelvgyakorlás és szinten tartás a cél, azaz volt a cél az előző NAT szerint. Az európai hatfokú skálán a mesterszintek (C1,C2) elérését nem tekintette alapfeladatnak a közoktatásban a „régi” NAT.
Második idegen nyelvből a 12. évfolyam végére a diáknak legalább az A2-es szintre kell eljutni, az előző nemzeti alaptanterv szerint. Ha a diák, a második idegen nyelvből B1 szintre kívánt eljutni, és ebből vizsgát szándékozott tenni, akkor ezt lehetővé kellett tenni számára.
A tervezett „új” NAT-ban helyet kap az IKT technológiák méltatása is. Kiemeli, hogy az IKT az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszköze. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanulás és a nyelvtanítás eredményességét, mert közvetlen hozzáférést biztosít a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását.
TörlésAz európai referencia szintek, mint követelményrendszer meghatározásában az „új” NAT kimondja, hogy a 8. osztály végére minden diáknak el kell jutni az A2 szintre. A korábbi NAT a 8. osztály végére ezt a szintet csak speciálisabb, úgynevezett emeltebb szintű oktatás esetében határozta meg, egyébként megelégedett a 8. osztály végén az A1 szinttel. Viszont a „régi” NAT-hoz hasonlóan, az „új” NAT is, a 12. évfolyam végére az elérendő minimumszintben a B1 szintet határozza meg a diákok számára. Szintén hasonlóan a „régi” NAT-hoz az emelt szintű nyelvoktatás esetén a 10. év végére a B1, B2 szint elérését tartja elérendő célnak az „új” NAT is, bár bizonyos szempontból megengedőbb, mint a korábbi alaptanterv, mivel még megelégszik a B1 szinttel is. Sőt olyan szempontból is egyforma az új tervezet, hogy az emelt szintű oktatás esetén a B2 szint elérése kitolható a középiskolai tanulmányok végéig, kvázi az érettségiig. Viszont az „új” NAT a felsőfokú nyelvtudást, C1 szintet is beemeli a közoktatásba, azzal a reális kitétellel, hogy ha ez bizonyos programokban elérhető. Azaz semmiképpen sem minimum követelménként van meghatározva, csak a felsőhatár van kitolva azon iskolák számára, ahol meg van erre a lehetőség. Azaz az intézmények az idegen nyelvi programjaikban, profiljukban, meghatározott céljaikban és lehetőségeiknek megfelelően a megadott szintektől felfelé minden esetben eltérhetnek.
A második idegen nyelvre vonatkozó elvárások tekintetében viszont teljesen megegyezik a „régi” és az „új” NAT, ugyanúgy a helyi tantervek függvényében A2 és B2 szint között mozog a kimeneti szint.
TörlésÖsszességében megfogalmazható, hogy a középiskolai nyelvoktatás tekintetében nincs nagy eltérés az úgynevezett „régi” és a tervezett „új” NAT között, főként, ami a kimeneti minimumszint meghatározását illeti. Csak felfelé lett nyitottabb a rendszer a felsőfokú szint beemelésével, azonban az „új” NAT-ban az is szerepel, hogy a megjelölt szintek megcélzása az intézmény és a tanulók lehetőségeinek, céljainak függvénye. Újdonságot csak az IKT eszközök szerepének hangsúlyozásában hoz az „új NAT”, a „régi” NAT-hoz képest.
Horváth János
Angol esetén ezek a szintek valószínűleg reálisak, de ha a diákok 11-től tanulnak heti 2 órában kezdő szintről indulva nyelvet, akkor legfeljebb A1 szintig jutnak el 2 év alatt. Valószínűleg a NAT a gimnáziumi nyelvtanításra határozta meg ezeket a szinteket. Vagy feltételezi, hogy a 2. idegen nyelvet már 7-től kezdik tanulni a diákok, mert erre is lehetőséget ad a tervezet.
TörlésA folytonosság nagyon fontos, csak akkor lehet heti 5.ill. 4 órában az érettségi kövtelményként megfogalmazott B1-es szintet elérni, ha nincsenek kezdők egy adott csoportban és nem kell 0-ról kezdeni. Tehát az első idegennyelv tanításánál abból lehet kiindulni, hogy már mindenki eljutott egy bizonyos szintre.
TörlésEzt azzal is jár, hogy csak olyan iskolákból való diákok között válogathatunk, ahol az angolt tanulják első idegen nyelvként.
Első idegen nyelvként csak az angolt és a németet említi meg, a sorok között.
Olvasatomban újra hangsúlyt kap a Közvetítés a nyelvek között (fordítás), ezt jónak látom, persze mérlegelni kell, hogy ne az legyen a fő. A jelenlegi érettségi követelményrendszere ezt teljesen lényegtelennek tartja, szerintem indokolatlanul.
A tantárgyi integráció nemes cél, földrajz, történelem, természettudományok esetén meg is valosulhat, de az alacsony nyelvi szint miatt a tudományosság igénye nélkül.
Az intenzív képzésben való részvétel követelményei nincsenek lefixálva.
A tantervi órakeret gimnáziumi képzésre van kihelyezve, szakiskolákról tesz ugyan említést, szakközépiskolai órakeret nem találtam.
Egyébként szerintem az Európai refenciakeret csak korlátozások között alkalmazható kisebb életkorúaknál. Olyan mindennapi szituációkban való kommunikációt tételez fel, ami a gyerekek számára nem releváns, nem életszerű. Másfelöl sokszor olyan konkrét szókincsismerettel (pl állatok) rendelkeznek, amelyek a referenciakeret szempontból lényegtelenek.
Martin
Szerintem a tantárgyi integráció angolnál sok esetben megvalósítható, hiszen a tanmenetnek is fontos része a kultúra, történelem, földrajz, ezeket kell kis energiabefektetéssel tovább bővíteni.
TörlésÖrvendetesnek tartom azt, hogy az "új" Nat ezen része kitér az IKT eszközök fontosságára. Nyelvtanításban, megfelelő pedagógiával kombinálva, tényleg hatalmas lehetőség rejlik bennük.
VálaszTörlésSzerintem is jó, hogy az IKT eszközökre hangsúlyt fektet az új NAT, hiszen helyes használatukkal jobban fejleszthető a nyelv. Saját tapasztalat szerint pedig sok esetben a tantárgyi integrációban is segítséget nyújthatnak az IKT eszközök.
TörlésAz új NAT-ban nem találtam meg az
VálaszTörlésiskolánkra vonatkozó kimeneti szinteket. Abból indul ki, hogy a 2. idegen nyelvet nem 11-ben kezdi el tanulni a diák. Ráadásul 11-ben elkezdve, heti 2 órában tanulva a nyelvet 2 év alatt nem lehet eljutni az A2-es szintre. Vajon a bejövő új 9. évfolyamon már tanítanánk is 2. idegen nyelvet? Én benne vagyok. Egyébként az első idegen nyelv esetében is érdekes a helyzet, hiszen, aki az általános iskolában nem angolt tanult, és minket választ, nálunk kezdő csoportba kell kerüljön, és nehezen fog eljutni a kívánt kimeneti szintre. Lesz egy átmeneti időszak? Nem tudom milyen varázslatos keret tantervi óra számmal fogunk bármit is ( mi is? ) megvalósítani.
Ezeket a szinteket akkor tudjuk tartani, ha az általános iskolából is a táblázatban megadott szinten érkeznek a tanulók. Ez sajnos sok esetben nem így van.
VálaszTörlésA második idegen nyelv esetében, ha jól értem, már azt is elkezdik az általánosban, még nehezebb lesz az integráció. Nehéz elképzelni, hogy valakinél kizárólagos szempont, hogy a saját szintjén tudja folytatni a nyelvtanulást.
Sok újat nem hozott. Világosak az alapvető célok, ki köthetne bele? A cél a kommunikatív kompetencia kialakítása, melynek részei a nyelvi, a szociokulturális, a szociolingvisztikai és a szövegkompetencia. Szépen kidolgozva, mit is értünk ezek alatt (szinte még én is értem). Néha visszaköszön a napi munkám, ez tetszik! Persze, hogy a szép csomagolás mit is takar, azt majd a Kerettanterv mondja meg.
TörlésHa az A2-es szint, ami kötelező lesz 8. osztály év végére, az tényleg kötelező lesz? És ha valaki nem éri el? Akkor milyen szinten folytatjuk?
Amúgy az EUs referenciaszintek sem új dolgok. Ez volt eddig is a követelmény.
"Érdekes" feladat, hogy a 7. évfolyamtól második idegen nyelv bevezetését teszi lehetővé.
Alapvető eszköz és feladat az IKT eszközök használata, ezt én is fontosnak tartom!
Egyetértek Évával és györgyivel. 11-ben kezdve a 2. idegen nyelvet, heti 2 órában nem nagyon lehet eljutni az A2-es szintre. Angolból talán, ehhez nem értek, de az újlatin nyelvekből biztosan nem. Ha 9. évfolyamon kezdjük el a 2. nyelv tanítását vagy 11-ben, de magasabb óraszámban (min4!), akkor talán elérhető a kívánt szint.
VálaszTörlés