Az alpelvek és célok tekintetében nem látok lényeges különbséget a "régi és az új nat" között. Számomra örvendetes a természettudományok társadalmi fontosságának hangsúlyozása, az persze kérdés,hogyan lesznek megvalósíthatók a felvázolt célok.Elég magasra tették a lécet. Lesz-e tartalmi differenciálás a gimnáziumok és a szakközépiskolák között,esetleg óraszám emelésre is számíthatunk:))? Úgy látom,mintha megfordult volna a cél-eszköz/módszer viszony, az előző kompetencia(és gyerek-)központú, ez meg (megint, mint régebben)tananyagközpontú tervezet. Ez jó, vagy rossz? Egyelőre nem tudom a választ, csak remélem, hogy belenövünk az egyelőre túl nagyra szabott ruhába..
Az a helyzet, hogy mindenki óraszám emelésre számít, ami egyébként csakugyan jó lenne, de ha tényleg megvalósulna, estig taníthatnánk. Talán reálisabb lenne inkább tananyagot csökkenteni, és megfelelően súlyozni. (Pl. bizonyos humán területeken lenne miből, bár feltehetően a humán szakos kollégák ezzel nem értenek egyet.)
Sokat beszélnek mostanság Kína gazdasági sikereiről,ehhez az is hozzátartozik, amit a minap olvastam:a kis kínai bizony estig az iskolában van és a délutánjait az ismétlésre, gyakorlásra, differenciált foglalkozásra fordítják. Kövezz meg, de én el tudnám képzelni, hogy a mi kis kilencedikeseinket is visszaszelídítjük valahogyan az iskolába...Nem tudom, hogyan! A korbácsnál hatékonyabb módszerre gondolnék. Ez jutott eszembe az estig tartó tanításról.
A természettudományok szerepének hangsúlyozása tetszene egyébként, de a megfogalmazott célok és a tantárgyi feladatok megfelelnek egy olyan giminek, ahol 4 éven keresztül tanítják pl. a fizikát heti 2-3 órában. A jelenlegihez helyzethez képest ez utópia. Nem tudjuk a leendő óraszámokat, de ha ezt is megnövelik a feladathoz szükséges mértékben, és nyilván hasonló a helyzet a többi természettudományos tantárgynál is, akkor minek a rovására? Más oldalról meg a törvényből úgy tudjuk, hogy szakközépiskolában a szakmai tárgyak szerepét (is) növelni kell, sőt szakmából kötelező lesz érettségizni. Ha mindazt amit a Nat minimumkövetelményként megfogalmaz minden műveltségi területen teljesíteni akarjuk, akkor nemcsak a kis kínai lesz egész nap az iskolában...amit én nem szeretnék! Én szerencsére már nem...
Teljesen egyet értek veled, ami a bizonytalanságot és a tervezet maximalizmusát illeti. A délutáni iskolai elfoglaltság pedig azért birizgál, mert -idézem Pákh tanár urat - a gyerek azt tudja, amit te megtanítasz neki az órán és ez bizony nem sok. (magamról beszélve:))) Ezért vallunk kudarcot nap, mint nap. Tehát a délutánok átszervezése nem volna haszontalan...persze áldozattal járna és utópia is. Tudom, vannak szerencsések, mint Te.
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
VálaszTörlésAz alpelvek és célok tekintetében nem látok lényeges különbséget a "régi és az új nat" között. Számomra örvendetes a természettudományok társadalmi fontosságának hangsúlyozása, az persze kérdés,hogyan lesznek megvalósíthatók a felvázolt célok.Elég magasra tették a lécet. Lesz-e tartalmi differenciálás a gimnáziumok és a szakközépiskolák között,esetleg óraszám emelésre is számíthatunk:))? Úgy látom,mintha megfordult volna a cél-eszköz/módszer viszony, az előző kompetencia(és gyerek-)központú, ez meg (megint, mint régebben)tananyagközpontú tervezet. Ez jó, vagy rossz? Egyelőre nem tudom a választ, csak remélem, hogy belenövünk az egyelőre túl nagyra szabott ruhába..
TörlésAz a helyzet, hogy mindenki óraszám emelésre számít, ami egyébként csakugyan jó lenne, de ha tényleg megvalósulna, estig taníthatnánk. Talán reálisabb lenne inkább tananyagot csökkenteni, és megfelelően súlyozni. (Pl. bizonyos humán területeken lenne miből, bár feltehetően a humán szakos kollégák ezzel nem értenek egyet.)
TörlésSokat beszélnek mostanság Kína gazdasági sikereiről,ehhez az is hozzátartozik, amit a minap olvastam:a kis kínai bizony estig az iskolában van és a délutánjait az ismétlésre, gyakorlásra, differenciált foglalkozásra fordítják. Kövezz meg, de én el tudnám képzelni, hogy a mi kis kilencedikeseinket is visszaszelídítjük valahogyan az iskolába...Nem tudom, hogyan! A korbácsnál hatékonyabb módszerre gondolnék. Ez jutott eszembe az estig tartó tanításról.
TörlésSzerintem sem ördögtől való, ha diájaink délutánonként gyakorolnak, ismételnek, differenciált foglalkozásokra járnak, egyszóval tanulnak.
Törléshurrá, már ketten vagyunk!
TörlésA természettudományok szerepének hangsúlyozása tetszene egyébként, de a megfogalmazott célok és a tantárgyi feladatok megfelelnek egy olyan giminek, ahol 4 éven keresztül tanítják pl. a fizikát heti 2-3 órában. A jelenlegihez helyzethez képest ez utópia. Nem tudjuk a leendő óraszámokat, de ha ezt is megnövelik a feladathoz szükséges mértékben, és nyilván hasonló a helyzet a többi természettudományos tantárgynál is, akkor minek a rovására? Más oldalról meg a törvényből úgy tudjuk, hogy szakközépiskolában a szakmai tárgyak szerepét (is) növelni kell, sőt szakmából kötelező lesz érettségizni. Ha mindazt amit a Nat minimumkövetelményként megfogalmaz minden műveltségi területen teljesíteni akarjuk, akkor nemcsak a kis kínai lesz egész nap az iskolában...amit én nem szeretnék! Én szerencsére már nem...
VálaszTörlésTeljesen egyet értek veled, ami a bizonytalanságot és a tervezet maximalizmusát illeti. A délutáni iskolai elfoglaltság pedig azért birizgál, mert -idézem Pákh tanár urat - a gyerek azt tudja, amit te megtanítasz neki az órán és ez bizony nem sok. (magamról beszélve:))) Ezért vallunk kudarcot nap, mint nap. Tehát a délutánok átszervezése nem volna haszontalan...persze áldozattal járna és utópia is. Tudom, vannak szerencsések, mint Te.
Törlés