Ahogy alaposan átrágtam magam a Nat-tervezeten, úgy tűnik, hogy kevésbé konkretizáltak az elsajátítandó elemek a korábbihoz képest, így nagyon kíváncsi vagyok a kerettantervekre! :-) Emellett úgy látom, hogy kissé bővítették/mélyítették is a témaköröket... (Pl. Az e-szolgáltatások szerepe és használata - 192.o., Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei - 196.o., Médiainformatika — A hagyományostól különböző médiumok megjelenési formái, alkalmazásai (!?) - 197.o., stb.)
Nagyon szép és jó lenne, ha az általános iskolákból a Tervezetben előírt tudással érkeznének tanulóink, de eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy csak igen kevés iskolában fordítanak figyelmet arra, hogy túllépjenek az internetezésen és a játékok megismertetésén. Így pedig kétségesnek látom, hogy változatlan óraszám mellett teljesíteni tudjuk az elvárásokat. A diákok alacsonyan motiváltak: az ECDL 7 moduljának megszerzése sem sikerül mindenkinek a 3 év alatt heti 2 órával, így aztán hogyan juthatnánk el az algoritmizálásig, adatbázisok önálló felépítéséig/létrehozásáig, folyamatok modellezéséig? :-(
Nagy problémát jelent az is, hogy nincs egy igazán jól felépített, Nat-ra épülő tankönyv jelenleg. A meglévők inkább az ECDL vizsgák megszerzéséhez nyújtanak segítséget.
Az informatika munkaközösség az alábbi észrevételeket teszi a NAT 2012. évi tervezetével kapcsolatban:
Éva: NAT-2012 / 187. oldal "2. Alkalmazói ismeretek" A gépírás talán ebbe a blokkba illeszthető, mivel ez a mondat tükrözi a gépírás tanításának lényegét: "A gyakorlati életben használt legfontosabb írott formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása." Továbbra is meg kellene tartani a 9. évfolyamon a heti 4 órát, ezzel az óraszámmal elérhető a billentyűzet biztonságos kezelése (betűk, számok, írásjelek) valamint a levelezési ismeretek elsajátítása.
Edina: A „régi” NAT (22. o.) és az új NAT tervezet (24. o.) összehasonlítása során nem fogunk különbséget tapasztalni az informatika műveltségi terület százalékos arányainak tekintetében: 9-10. évfolyam: 6-10 11-12. évfolyam: 5
„A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is.” („régi” NAT 109. o.)
Az előző ajánlás továbbfejlesztett változata ilyen formában jelenik meg az új NAT tervezetben:
„Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon építenek az informatikára. Az informatikai műveltségterület egyes elemeinek elsajátítása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata.” (NAT tervezet 185. o.)
A fent megfogalmazott gondolat intézményünkben már hosszú idő óta alapértelmezésként van jelen. Az IKT eszközök használata szervesen beépült valamennyi műveltségterület tantárgyainak struktúrájába. Szinte mindegyik tanórán megjelenik a digitális tananyagtartalom valamilyen formában. Gizi: A gépírás készségfejlesztő ismeretét az Informatika műveltségi területen az Alkalmazói ismeretek "Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása" körében lehetne hangsúlyosan megjeleníteni. (NAT 187. oldal). Jó lenne, ha a NAT-ban is megjelenne a gépírás (elektronikus szövegbevitel) tanításának a fontossága. A mai világban szinte nélkülözhetetlen a gyors billentyűzet-kezelés, valamint a „mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása”. Úgy gondolom, hogy gépírást minden iskolatípusban kellene tanítani, sőt talán már célszerű volna az általános iskolában kezdeni. Iskolánk helyi tantervében szerintem a helyén kezeljük a gépírás (információkezelés) oktatását, hiszen 9. évfolyamon a heti 4 órában lehetőségünk van a billentyűzet elsajátíttatására, a helyes, esztétikus forma kialakítására, levelezés alapjainak megmutatására. Remélhetőleg ez az óraszám a későbbiekben sem csökken. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, tehát nagyon fontos, hogy ne csak az informatika tantárgy keretében hangsúlyozzuk azt. A régi és új NAT-ban is szerepel „a földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári szolgáltatások használatával.” Vagy még nagyobbra nyílik az olló! „Az informatikaoktatás célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és problémamegoldás tanítása.” Nehezem tudom elképzelni, hogy még erre is jut idő a heti 2? tanítási órában. Azt hiszem, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a heti óraszámot a 2 óráról magasabb óraszámra emelik. Egyébként úgy gondolom, hogy IKT eszközök használata iskolánkban igen jó. Azt hiszem az élet minden területére útmutatást kíván adni az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amely drasztikusan korlátozza a pedagógusok szakmai szabadságát. Kezdem úgy érezni magam, mint a pályám kezdetén, hogy minden órára pontosan megmondják mit kell tennem és mit tehetek.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAhogy alaposan átrágtam magam a Nat-tervezeten, úgy tűnik, hogy kevésbé konkretizáltak az elsajátítandó elemek a korábbihoz képest, így nagyon kíváncsi vagyok a kerettantervekre! :-) Emellett úgy látom, hogy kissé bővítették/mélyítették is a témaköröket... (Pl. Az e-szolgáltatások szerepe és használata - 192.o., Térinformatikai alapismeretek: térképek és adatbázisok összekötési lehetőségei - 196.o., Médiainformatika — A hagyományostól különböző médiumok megjelenési formái, alkalmazásai (!?) - 197.o., stb.)
VálaszTörlésNagyon szép és jó lenne, ha az általános iskolákból a Tervezetben előírt tudással érkeznének tanulóink, de eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy csak igen kevés iskolában fordítanak figyelmet arra, hogy túllépjenek az internetezésen és a játékok megismertetésén. Így pedig kétségesnek látom, hogy változatlan óraszám mellett teljesíteni tudjuk az elvárásokat.
A diákok alacsonyan motiváltak: az ECDL 7 moduljának megszerzése sem sikerül mindenkinek a 3 év alatt heti 2 órával, így aztán hogyan juthatnánk el az algoritmizálásig, adatbázisok önálló felépítéséig/létrehozásáig, folyamatok modellezéséig? :-(
Nagy problémát jelent az is, hogy nincs egy igazán jól felépített, Nat-ra épülő tankönyv jelenleg. A meglévők inkább az ECDL vizsgák megszerzéséhez nyújtanak segítséget.
Az informatika munkaközösség az alábbi észrevételeket teszi a NAT 2012. évi tervezetével kapcsolatban:
VálaszTörlésÉva:
NAT-2012 / 187. oldal
"2. Alkalmazói ismeretek"
A gépírás talán ebbe a blokkba illeszthető, mivel ez a mondat tükrözi a gépírás tanításának lényegét:
"A gyakorlati életben használt legfontosabb írott formátumok gépi megvalósítása, igény a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása."
Továbbra is meg kellene tartani a 9. évfolyamon a heti 4 órát, ezzel az óraszámmal elérhető a billentyűzet biztonságos kezelése (betűk, számok, írásjelek) valamint a levelezési ismeretek elsajátítása.
Edina:
A „régi” NAT (22. o.) és az új NAT tervezet (24. o.) összehasonlítása során nem fogunk különbséget tapasztalni az informatika műveltségi terület százalékos arányainak tekintetében:
9-10. évfolyam: 6-10
11-12. évfolyam: 5
„A többi műveltségterület, tantárgy számára is biztosítani kell a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató, informatikával támogatott projektmunkának is.” („régi” NAT 109. o.)
Az előző ajánlás továbbfejlesztett változata ilyen formában jelenik meg az új NAT tervezetben:
„Az informatika műveltségterület fejlesztési céljai akkor valósulhatnak meg, ha az egyes tantárgyak, műveltségterületek tanítása és a tanórán kívüli iskolai tevékenységek szervesen, összehangolt módon építenek az informatikára. Az informatikai műveltségterület egyes elemeinek elsajátítása, a készségek fejlesztése, az informatikai tudás alkalmazása tehát valamennyi műveltségterület feladata.” (NAT tervezet 185. o.)
A fent megfogalmazott gondolat intézményünkben már hosszú idő óta alapértelmezésként van jelen. Az IKT eszközök használata szervesen beépült valamennyi műveltségterület tantárgyainak struktúrájába. Szinte mindegyik tanórán megjelenik a digitális tananyagtartalom valamilyen formában.
Gizi:
A gépírás készségfejlesztő ismeretét az Informatika műveltségi területen az Alkalmazói ismeretek "Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása" körében lehetne hangsúlyosan megjeleníteni. (NAT 187. oldal). Jó lenne, ha a NAT-ban is megjelenne a gépírás (elektronikus szövegbevitel) tanításának a fontossága. A mai világban szinte nélkülözhetetlen a gyors billentyűzet-kezelés, valamint a „mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítása”. Úgy gondolom, hogy gépírást minden iskolatípusban kellene tanítani, sőt talán már célszerű volna az általános iskolában kezdeni.
Iskolánk helyi tantervében szerintem a helyén kezeljük a gépírás (információkezelés) oktatását, hiszen 9. évfolyamon a heti 4 órában lehetőségünk van a billentyűzet elsajátíttatására, a helyes, esztétikus forma kialakítására, levelezés alapjainak megmutatására. Remélhetőleg ez az óraszám a későbbiekben sem csökken.
Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált, tehát nagyon fontos, hogy ne csak az informatika tantárgy keretében hangsúlyozzuk azt.
A régi és új NAT-ban is szerepel „a földrajzi elhelyezkedésből és az anyagi különbségekből adódó esélyegyenlőtlenség jelentősen csökkenthető az informatikai eszközök és a könyvtári szolgáltatások használatával.” Vagy még nagyobbra nyílik az olló!
„Az informatikaoktatás célja a praktikus alkalmazói tudás, a készség- és képességfejlesztés mellett a logikus, algoritmikus gondolkodás és problémamegoldás tanítása.” Nehezem tudom elképzelni, hogy még erre is jut idő a heti 2? tanítási órában. Azt hiszem, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a heti óraszámot a 2 óráról magasabb óraszámra emelik.
Egyébként úgy gondolom, hogy IKT eszközök használata iskolánkban igen jó.
Azt hiszem az élet minden területére útmutatást kíván adni az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), amely drasztikusan korlátozza a pedagógusok szakmai szabadságát. Kezdem úgy érezni magam, mint a pályám kezdetén, hogy minden órára pontosan megmondják mit kell tennem és mit tehetek.