Én úgy látom, hogy az új NAT tervezet matematika része 80 %-ban szó szerint megegyezik a korábbiakkal,mind az alapelvek,célok, mind a fejlesztési feladatok tekintetében. Még a felépítése is ugyanaz. Ezért nagyon nincs is mit összehasonlítani. Talán a mostani kicsit jobban szerkesztett, jobban tagolt,ezáltal áttekinthetőbb, viszont első olvasásakor hiányoltam az egyes pontoknál a korábban meglevő konkrét példákra való hivatkozásokat.
Jól elbeszélgetek itt magammal... Ami új a korábbihoz képest, az az utolsó két fejezet.A matematika épülésének elvei ill. közműveltségi tartalmak rész. Az előbbivel egyet lehet érteni, ez a rész főleg minket, a középiskolákat érinti. A közműveltségi tartalmak fejezet, mintegy elővetíti a kerettanterv tartalmát. Ami az 1-4 ill. az 5-8 évfolyamra vonatkozó részt illeti: ha mindezek birtokában érkeznének a tanulók a középiskolába nagyon jó lenne! Én talán még ennél kevesebb, de biztos tudással is beérném! A 9-12. évfolyam rész a jelenlegi középszintű tananyagot öleli fel témakörönként. Semmi kifogásolhatót nem találok benne, lényegében minden benne van, ami a mi helyi tantervünkben. Nincs semmi utalás viszont az emelt szintre. Talán az alaptantervnek nem is kell? Nem tudom.
A 2.4 Gondolkodás-ból szerintem nagyon hiányzik a részletező felsorolás - így elég nehéz kitalálni, mire is gondolhattak, ill. hogy az általános megfogalmazás mit is szeretne lefedni.
Nem vagy egyedül... Minden szép és jó, ha ezt mind tudnák, amikor hozzánk kerülnek, nem tartanánk itt. Hogy van az, hogy az általánosban mégis olyan tananyaggal foglalkoznak, ami aztán használhatatlan a középiskolában, mert nem mélyül el eléggé ahhoz, hogy építkezhessünk rá?
Andi és Irénke! Teljesen egyetértek veletek! Tényleg jó dolgunk lenne, ha a felsoroltaknak legalább egy részére támaszkodhatnánk, mint alapként hozott tudásra!
Más: Én is úgy olvastam, hogy nincs változás a műveltségi területek százalékos arányaiban, ami szerintem igen sajnálatos – én is szeretném (valószínűleg a többi terület tanárai is :-)), ha több órában taníthatnánk a felvázolt tananyagtartalmakat!
Illetve azt tapasztaltam, amit Irénke is írt, azaz hogy az alapelvek, célok lényegében ugyanazok, jelentősebb új gondolat nem jelent meg. A fejlesztései feladatok csoportosítása nem változott...
Ám a korábbi NAT-ban sem értettem, miért tartozik "hozzánk", a matematikához pl. a térképolvasás, -készítés, vagy éppen az iránytű használata?!
A Térbeli tájékozódásnál viszont kimaradt a koordináta-rendszer/módszer és a vektorok. Hova került? Ti megtaláltátok?
„A tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban – Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek munkálatai” című konferencia (Budapest, 2012. február 16.)
Részt vettem a konferencián, amelyen Pölöskei Gáborné bevezetője után Dr. Réthelyi Miklós miniszter és Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója tartott egy-egy prezentációt. Ezeket követően öt szekcióban 2-2 műveltségterület bizottsági elnökei/tagjai adtak tájékoztatást az elvégzett munkájukról, majd kérdéseket lehetett feltenni. Válaszokat nem kaptunk, csak annyiban, hogy majd továbbítják a kérdéseket. Végül összegzés után ismertették a szekciókban megfogalmazott kérdéseket, felvetéseket, és arra buzdítottak mindenkit, hogy az OFI honlapján is tegye meg észrevételeit. Dr. Réthelyi Miklós miniszter úr prezentációjában Sólyom László 2009-es Szárny és teher művére alapján a társadalmi változásokra (pl. a kapcsolatrendszerek átalakulása, a fogyasztói beállítódás, a globalizáció, a felgyorsult világ) hívta fel a figyelmet, és hogy az oktatásban is követni kell ezeket a változásokat. A kulcsszereplő ebben a pedagógus személye, aki a közösség-építésben, a rendszerbe foglalt tudásban, matematikai és fizikai tudományokban való jártasságban segítheti tanítványait, akiknek egyénre szabott nevelési-oktatási formák szükségesek. A 2012-es NAT-nak négy alappontja van: - megtartja a jelenleg érvényes NAT előremutató elemeit - tartalomba ágyazza a kompetenciaalapú nevelést - az egységes nemzeti műveltség alapelemeiből épül - a kerettantervek kiindulási alapja
Új elemei a kiemelt fejlesztési célok között: - erkölcsi nevelés - társas kultúra - családi életre nevelés - felelősség másokért, önkéntesség - fenntarthatóság és környezettudatosság - médiatudatosságra nevelés
Kimarad az mostani NAT szerinti: - aktív állampolgárságra nevelés - felkészítés a felnőtt lét szerepeire (és ehelyett pályaorientáció lesz) - európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra
A NAT alapvető céljai közt szerepel a „nevelő iskola – értékelvű pedagógia” bevezetése. Ennek elemei: - a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája - integráns értékrend és annak betartatására való igény kialakítása - a természettudományos és a humán műveltség - közösségformálás - szociális érzékenységre nevelés - konfliktusok megoldása - újrakezdés képessége – küzdőképesség, terhelhetőség, kitartás, kudarctűrés - rendszerben való gondolkozás kialakítása
Dr. Kaposi József úr, az OFI főigazgatója prezentációjában az új NAT és a kerettantervek munkálatairól beszélt. 2010 nyarától dolgozik a NAT bizottság, a műveltségterületi bizottságok és az iskolatípus bizottságok. Az elkészített NAT egy szimbolikus dokumentum, amely üzenetértékű a nemzedékek közti kapcsolat szempontjából, hiszen a következő nemzedékek életét befolyásolja a maiak szempontjai szerint. A NAT a laikusokhoz is szól, és egyben alapja az egységességnek, a differenciálásnak és az egyéni fejlesztéseknek is. (Egyszerre.) Jellemzi a tartalmi egységesség és az átjárhatóság.
Az új NAT struktúrája nagyjából ugyanaz, mint a mostanié, de vannak benne változtatások: - bevezető került bele - a kiemelt fejlesztési célokat átírták - a közműveltségi tartalmak újra megjelennek
A közműveltségi tartalmakban való változásokat a miniszteri beszámoló szerint már leírtam. A kulcskompetenciák közül a műszaki kompetencia helyett technikai kompetencia lesz, amely utal a manuális nevelés fontosságára.
Az új NAT bevezetése után külön szabályokban fog megjelenni minimum 12 terület szabályozása. Köztük: - hit- és erkölcstan - egész napos iskola - idegen nyelv oktatása - mindennapos testnevelés és művészeti nevelés - szakiskola - kollégiumi nevelés - tehetséggondozás - sajátos nevelési igényű tanulók ellátása - nemzetiségi nevelés
A tíz műveltségterület megmarad, de az életvitel új nevet kap: életvitel és gyakorlat, mert a tevékenykedtetés, a cselekvő részvétel hangsúlyosabbá válik. Kiemelt célok a műveltségi területeken többek között: - cselekvő részvétel - IKT - médiumok használata - szociális kompetencia fejlesztése - közösség fejlesztése - információgyűjtés és kritikai értelmezés - a tudás örömének megismerése - tanulási képesség kialakítása
A kerettantervek kialakítását 200 iskolában végzett kutatás előzte meg. A kész kerettanterveken felül lesz lehetőség akkreditáltatni is. A tervezetekben szerepel középiskolai szinten szakközépiskolákban nyelvi előkészítős osztályra is kerettanterv, és akár egy iskolán belül is oktathatunk majd többféle kerettanterv szerint.
Általános struktúra: - bevezetés - tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása - helyi adaptáció feladatainak bemutatása Tervezik többféle, köztük minimum óraszámos, szabad órakeretben választható tantárgyas és tagozatos tantervek kidolgozását. A bevezetés előtt nem lesz mód kipróbálni ezeket, mert helyi tantervvé 2012. decemberéig adoptálni kell, és 2013. szeptemberétől az 1., az 5. és a 9. évfolyamon eszerint kezdjük a tanévet.
A konferencia zárásaként az öt szekcióban a jelenlevő pedagógusok, iskolavezetők által megfogalmazott kérdéseket mondták el a bizottsági elnökök.
Matematika - Informatika: - Tankönyvek készülnek-e, hogy fognak igazodni a NAT-hoz? - A NAT-ban leírtak minden tanulónak szükségesek-e? El lehet-e térni? - Hogy alakulnak az óraszámok? Nagyon kevésnek tűnik a 10% a saját képzések beépíthetősége szempontjából.
Ember és társadalom – Művészetek: - Mennyi a 10% pl. 34 óra esetén? 3 vagy 4, vagy esetleg 3,5 óra? - Feszített az ütemezés, hogyan készül el időre? - Hittan, erkölcstan: integrálható / tömbösíthető-e? - Már működő művészeti tanterv integrálható lesz? - A szemléletmód hogyan kerül át a mindennapokba? Lesz tájékoztatás, továbbképzés? - Az egész napos iskolát hogyan fogjuk tartalommal megtölteni?
Ember és természet – Földünk, környezetünk:
- Hány kerettanterv lesz? Hogyan kezelik a speciális igényeket? - Az Ember és természet milyen tudományág szemlélete szerinti lesz? (Hagyományos vagy integrált tantárgyak?) - A természettudományokban a tanárképzés kardinális kérdés továbbra is - Ha integrált tárgyalás lesz, akkor lehet-e oktatni külön-külön tárgyként integrálva?
Magyar nyel és irodalom – Idegen nyelvek: - A már bevezetett programok esetére (gondolom pl. TIOK) lesz-e külön kerettanterv? - Kéttannyelvű iskolára lesz-e külön kerettanterv? - Az 5. és 6. osztályban tanító tanítók sorsa mi lesz? - Szakközépiskolákban lesz-e lehetőség 2. idegen nyelvet tanítani? - Milyen nyelveket taníthatunk majd az általános iskolákban?
Életvitel és gyakorlat – Testnevelés és sport: - A gyógytestnevelés nem jelent meg a NAT-ban, mi lesz vele? - Testnevelés órát továbbra sem taníthat szakos tanár alsó tagozaton? - Hogyan oldható meg a mindennapos testnevelés? - A kulcskompetenciák között miért nincs a testnevelés?
Köszi Kati a részletes beszámolót a konferenciáról, az ott felvetett kérdésekről. Én úgy érzem ezeket a kérdéseket nem a NAT vetette fel, hanem a vitatott köznevelési törvény.A NAT-ban, legalábbis a matek részében továbbra is állítom, hogy lényegében SEMMI nem változott. Akkor miért merül fel pl. hogy lesznek-e új tankönyvek?
- erkölcsi nevelés - társas kultúra - családi életre nevelés - felelősség másokért, önkéntesség - fenntarthatóság és környezettudatosság - médiatudatosságra nevelés Ezen kiemelt fejlesztési célok minden tantárgyban nagyobb hangsúlyt kapnak majd, vagy lesz külön etika, vagy az ofők-re terhelik mindezeket? Mit tudsz erről, Kati?
Én sem látok lényeges változást a 2012-es NAT matematikai részénél. Új tankönyvekre nem lenne szükség, már így is túl sok van forgalomban. Viszont jó lenne, ha az óraszámok nem csökkennének.Hiszen a matematika tanítása-tanulása nem csak a tantárgy ismeretét jelenti, hanem a gondolkodásfejlesztésnek olyan lehetőségeit teremti meg, ami fontos, és amit egyik más tantárggyal való foglalkozás sem helyettesíthet.
Én is azt látom, hogy az alapelvek közé kerültek új elemek. Ezek általában nagyon általánosan vannak megfogalmazva, ami nem baj, csak például nem tudom, hogy a gyakorlatban az erkölcstan-hittan vagy az egész napos iskola hogyan fog megvalósulni. És egyáltalán az értékelvű pedagógia mit takar? Minősítenünk is kell az egyes értékeket? Abban az iskolában én nem biztos, hogy szeretnék tanítani...
Ha nem én vagyok a moderátor akkor is tudok írni?
VálaszTörlésAkkor így próbálkozom, ha már a tegnap írt 1 oldalam elszállt valahová...
TörlésÉn úgy látom, hogy az új NAT tervezet matematika része 80 %-ban szó szerint megegyezik a korábbiakkal,mind az alapelvek,célok, mind a fejlesztési feladatok tekintetében. Még a felépítése is ugyanaz. Ezért nagyon nincs is mit összehasonlítani. Talán a mostani kicsit jobban szerkesztett, jobban tagolt,ezáltal áttekinthetőbb, viszont első olvasásakor hiányoltam az egyes pontoknál a korábban meglevő konkrét példákra való hivatkozásokat.
TörlésJól elbeszélgetek itt magammal...
TörlésAmi új a korábbihoz képest, az az utolsó két fejezet.A matematika épülésének elvei ill. közműveltségi tartalmak rész.
Az előbbivel egyet lehet érteni, ez a rész főleg minket, a középiskolákat érinti.
A közműveltségi tartalmak fejezet, mintegy elővetíti a kerettanterv tartalmát. Ami az 1-4 ill. az 5-8 évfolyamra vonatkozó részt illeti: ha mindezek birtokában érkeznének a tanulók a középiskolába nagyon jó lenne! Én talán még ennél kevesebb, de biztos tudással is beérném!
A 9-12. évfolyam rész a jelenlegi középszintű tananyagot öleli fel témakörönként. Semmi kifogásolhatót nem találok benne, lényegében minden benne van, ami a mi helyi tantervünkben. Nincs semmi utalás viszont az emelt szintre. Talán az alaptantervnek nem is kell? Nem tudom.
Igazad van, nem láttam emelt szintet. És a többi is mintha kevesebb lenne(vagy csak jobban összeszedett).
TörlésA 2.4 Gondolkodás-ból szerintem nagyon hiányzik a részletező felsorolás - így elég nehéz kitalálni, mire is gondolhattak, ill. hogy az általános megfogalmazás mit is szeretne lefedni.
TörlésNem vagy egyedül...
VálaszTörlésMinden szép és jó, ha ezt mind tudnák, amikor hozzánk kerülnek, nem tartanánk itt. Hogy van az, hogy az általánosban mégis olyan tananyaggal foglalkoznak, ami aztán használhatatlan a középiskolában, mert nem mélyül el eléggé ahhoz, hogy építkezhessünk rá?
"Ismerethordozók használata"...
VálaszTörlésTetszik.
Andi és Irénke!
VálaszTörlésTeljesen egyetértek veletek! Tényleg jó dolgunk lenne, ha a felsoroltaknak legalább egy részére támaszkodhatnánk, mint alapként hozott tudásra!
Más: Én is úgy olvastam, hogy nincs változás a műveltségi területek százalékos arányaiban, ami szerintem igen sajnálatos – én is szeretném (valószínűleg a többi terület tanárai is :-)), ha több órában taníthatnánk a felvázolt tananyagtartalmakat!
Illetve azt tapasztaltam, amit Irénke is írt, azaz hogy az alapelvek, célok lényegében ugyanazok, jelentősebb új gondolat nem jelent meg. A fejlesztései feladatok csoportosítása nem változott...
Ám a korábbi NAT-ban sem értettem, miért tartozik "hozzánk", a matematikához pl. a térképolvasás, -készítés, vagy éppen az iránytű használata?!
A Térbeli tájékozódásnál viszont kimaradt a koordináta-rendszer/módszer és a vektorok. Hova került? Ti megtaláltátok?
„A tartalmi szabályozók változásai a közoktatásban – Az új Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek munkálatai”
VálaszTörléscímű konferencia (Budapest, 2012. február 16.)
Részt vettem a konferencián, amelyen Pölöskei Gáborné bevezetője után Dr. Réthelyi Miklós miniszter és Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója tartott egy-egy prezentációt. Ezeket követően öt szekcióban 2-2 műveltségterület bizottsági elnökei/tagjai adtak tájékoztatást az elvégzett munkájukról, majd kérdéseket lehetett feltenni. Válaszokat nem kaptunk, csak annyiban, hogy majd továbbítják a kérdéseket. Végül összegzés után ismertették a szekciókban megfogalmazott kérdéseket, felvetéseket, és arra buzdítottak mindenkit, hogy az OFI honlapján is tegye meg észrevételeit.
Dr. Réthelyi Miklós miniszter úr prezentációjában Sólyom László 2009-es Szárny és teher művére alapján a társadalmi változásokra (pl. a kapcsolatrendszerek átalakulása, a fogyasztói beállítódás, a globalizáció, a felgyorsult világ) hívta fel a figyelmet, és hogy az oktatásban is követni kell ezeket a változásokat. A kulcsszereplő ebben a pedagógus személye, aki a közösség-építésben, a rendszerbe foglalt tudásban, matematikai és fizikai tudományokban való jártasságban segítheti tanítványait, akiknek egyénre szabott nevelési-oktatási formák szükségesek.
A 2012-es NAT-nak négy alappontja van:
- megtartja a jelenleg érvényes NAT előremutató elemeit
- tartalomba ágyazza a kompetenciaalapú nevelést
- az egységes nemzeti műveltség alapelemeiből épül
- a kerettantervek kiindulási alapja
Új elemei a kiemelt fejlesztési célok között:
- erkölcsi nevelés
- társas kultúra
- családi életre nevelés
- felelősség másokért, önkéntesség
- fenntarthatóság és környezettudatosság
- médiatudatosságra nevelés
Kimarad az mostani NAT szerinti:
- aktív állampolgárságra nevelés
- felkészítés a felnőtt lét szerepeire (és ehelyett pályaorientáció lesz)
- európai azonosságtudat és az egyetemes kultúra
A NAT alapvető céljai közt szerepel a „nevelő iskola – értékelvű pedagógia” bevezetése. Ennek elemei:
- a környezeti nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája
- integráns értékrend és annak betartatására való igény kialakítása
- a természettudományos és a humán műveltség
- közösségformálás
- szociális érzékenységre nevelés
- konfliktusok megoldása
- újrakezdés képessége – küzdőképesség, terhelhetőség, kitartás, kudarctűrés
- rendszerben való gondolkozás kialakítása
Dr. Kaposi József úr, az OFI főigazgatója prezentációjában az új NAT és a kerettantervek munkálatairól beszélt. 2010 nyarától dolgozik a NAT bizottság, a műveltségterületi bizottságok és az iskolatípus bizottságok. Az elkészített NAT egy szimbolikus dokumentum, amely üzenetértékű a nemzedékek közti kapcsolat szempontjából, hiszen a következő nemzedékek életét befolyásolja a maiak szempontjai szerint. A NAT a laikusokhoz is szól, és egyben alapja az egységességnek, a differenciálásnak és az egyéni fejlesztéseknek is. (Egyszerre.) Jellemzi a tartalmi egységesség és az átjárhatóság.
VálaszTörlésAz új NAT struktúrája nagyjából ugyanaz, mint a mostanié, de vannak benne változtatások:
- bevezető került bele
- a kiemelt fejlesztési célokat átírták
- a közműveltségi tartalmak újra megjelennek
A közműveltségi tartalmakban való változásokat a miniszteri beszámoló szerint már leírtam. A kulcskompetenciák közül a műszaki kompetencia helyett technikai kompetencia lesz, amely utal a manuális nevelés fontosságára.
Az új NAT bevezetése után külön szabályokban fog megjelenni minimum 12 terület szabályozása. Köztük:
- hit- és erkölcstan
- egész napos iskola
- idegen nyelv oktatása
- mindennapos testnevelés és művészeti nevelés
- szakiskola
- kollégiumi nevelés
- tehetséggondozás
- sajátos nevelési igényű tanulók ellátása
- nemzetiségi nevelés
A tíz műveltségterület megmarad, de az életvitel új nevet kap: életvitel és gyakorlat, mert a tevékenykedtetés, a cselekvő részvétel hangsúlyosabbá válik. Kiemelt célok a műveltségi területeken többek között:
- cselekvő részvétel
- IKT
- médiumok használata
- szociális kompetencia fejlesztése
- közösség fejlesztése
- információgyűjtés és kritikai értelmezés
- a tudás örömének megismerése
- tanulási képesség kialakítása
A kerettantervek kialakítását 200 iskolában végzett kutatás előzte meg. A kész kerettanterveken felül lesz lehetőség akkreditáltatni is.
A tervezetekben szerepel középiskolai szinten szakközépiskolákban nyelvi előkészítős osztályra is kerettanterv, és akár egy iskolán belül is oktathatunk majd többféle kerettanterv szerint.
Általános struktúra:
- bevezetés
- tantárgyi rendszer bemutatása és az óraszámok meghatározása
- helyi adaptáció feladatainak bemutatása
Tervezik többféle, köztük minimum óraszámos, szabad órakeretben választható tantárgyas és tagozatos tantervek kidolgozását.
A bevezetés előtt nem lesz mód kipróbálni ezeket, mert helyi tantervvé 2012. decemberéig adoptálni kell, és 2013. szeptemberétől az 1., az 5. és a 9. évfolyamon eszerint kezdjük a tanévet.
A konferencia zárásaként az öt szekcióban a jelenlevő pedagógusok, iskolavezetők által megfogalmazott kérdéseket mondták el a bizottsági elnökök.
VálaszTörlésMatematika - Informatika:
- Tankönyvek készülnek-e, hogy fognak igazodni a NAT-hoz?
- A NAT-ban leírtak minden tanulónak szükségesek-e? El lehet-e térni?
- Hogy alakulnak az óraszámok? Nagyon kevésnek tűnik a 10% a saját képzések beépíthetősége szempontjából.
Ember és társadalom – Művészetek:
- Mennyi a 10% pl. 34 óra esetén? 3 vagy 4, vagy esetleg 3,5 óra?
- Feszített az ütemezés, hogyan készül el időre?
- Hittan, erkölcstan: integrálható / tömbösíthető-e?
- Már működő művészeti tanterv integrálható lesz?
- A szemléletmód hogyan kerül át a mindennapokba? Lesz tájékoztatás, továbbképzés?
- Az egész napos iskolát hogyan fogjuk tartalommal megtölteni?
Ember és természet – Földünk, környezetünk:
- Hány kerettanterv lesz? Hogyan kezelik a speciális igényeket?
- Az Ember és természet milyen tudományág szemlélete szerinti lesz? (Hagyományos vagy integrált tantárgyak?)
- A természettudományokban a tanárképzés kardinális kérdés továbbra is
- Ha integrált tárgyalás lesz, akkor lehet-e oktatni külön-külön tárgyként integrálva?
Magyar nyel és irodalom – Idegen nyelvek:
- A már bevezetett programok esetére (gondolom pl. TIOK) lesz-e külön kerettanterv?
- Kéttannyelvű iskolára lesz-e külön kerettanterv?
- Az 5. és 6. osztályban tanító tanítók sorsa mi lesz?
- Szakközépiskolákban lesz-e lehetőség 2. idegen nyelvet tanítani?
- Milyen nyelveket taníthatunk majd az általános iskolákban?
Életvitel és gyakorlat – Testnevelés és sport:
- A gyógytestnevelés nem jelent meg a NAT-ban, mi lesz vele?
- Testnevelés órát továbbra sem taníthat szakos tanár alsó tagozaton?
- Hogyan oldható meg a mindennapos testnevelés?
- A kulcskompetenciák között miért nincs a testnevelés?
Köszi Kati a részletes beszámolót a konferenciáról, az ott felvetett kérdésekről. Én úgy érzem ezeket a kérdéseket nem a NAT vetette fel, hanem a vitatott köznevelési törvény.A NAT-ban, legalábbis a matek részében továbbra is állítom, hogy lényegében SEMMI nem változott. Akkor miért merül fel pl. hogy lesznek-e új tankönyvek?
VálaszTörlésKözben rájöttem, miután a bevezető részeket is elolvastam és nemcsak a matekos részt, hogy igenis jogosak a Kati által ismertetett dolgok...
VálaszTörlés- erkölcsi nevelés
Törlés- társas kultúra
- családi életre nevelés
- felelősség másokért, önkéntesség
- fenntarthatóság és környezettudatosság
- médiatudatosságra nevelés
Ezen kiemelt fejlesztési célok minden tantárgyban nagyobb hangsúlyt kapnak majd, vagy lesz külön etika, vagy az ofők-re terhelik mindezeket? Mit tudsz erről, Kati?
Én sem látok lényeges változást a 2012-es NAT matematikai részénél.
TörlésÚj tankönyvekre nem lenne szükség, már így is túl sok van forgalomban.
Viszont jó lenne, ha az óraszámok nem csökkennének.Hiszen a matematika tanítása-tanulása nem csak a tantárgy ismeretét jelenti, hanem a gondolkodásfejlesztésnek olyan lehetőségeit teremti meg, ami fontos, és amit egyik más tantárggyal való foglalkozás sem helyettesíthet.
Én is azt látom, hogy az alapelvek közé kerültek új elemek. Ezek általában nagyon általánosan vannak megfogalmazva, ami nem baj, csak például nem tudom, hogy a gyakorlatban az erkölcstan-hittan vagy az egész napos iskola hogyan fog megvalósulni. És egyáltalán az értékelvű pedagógia mit takar? Minősítenünk is kell az egyes értékeket? Abban az iskolában én nem biztos, hogy szeretnék tanítani...
VálaszTörlés