Az életvitel komp.ter.céljai nagyon jók, jó lenne majd a későbbiekben látni, mekkora órakeret és órán kívüli lehetőség áll az iskolák előtt a megvalósításhoz. Biztosan több tantárgyak és tanórán kívüli tevékenységet lefed.
nem válasz csak folytatás: kiemelném a fenntarthatóság elvének tudatosításánál a cselekvő részvételt - -valamint jó a pályaorientációs célok megfogalmazását is,a gyermekbalesetek , az egyéni életvitelből adódó egészségi és lelki károsodásokkal való foglalkozást, de ehhez látni kellene hol?mikor?kik mely feladatokat látnak el. - Nyilvánvaló, hogy több területet érintenek ezek és a komp.területen megfogalmazott többi feladat is/ a család, háztartás, - tárgyi kultúra,technológiák, termelés,közlekedési ismeretek, pályaorientációs feladatok /, de ezekről addig , amíg a tantárgyakat, az óraszámot nem látjuk, az osztályfőnök mozgástere nem világos - nehéz véleményt alkotni.
Új, vagy "újszerŰ" megoldások javaslatok a 2012-es tervben:közreműködés munkaszervezet tevékenységében, katasztrófavédelmi ismeretek,honvédelmi ismeretek, polgári védelmi ismeretek, önkéntes munka, közösségi szolgálat,segélyszervezetek... Milyen mélységben szeretnék mindezeket.
Ezek mind fontos célok, de pl. az önkéntesség, amivel nagyon egyetértek és kiemelten fontosnak tartok, - szóval ezek megszervezése, segítése, irányítása - kinek a feladata lesz? A magas óraszámok, az ofök. hihetetlen nagy leterheltsége, a magas osztálylétszámok ahol már "egyénben gondolkodni" lassan lehetetlen /az ofök alulfinanszírozásáról már nem is beszélve /- további terhelést már nem tesznek lehetővé, illetve ez valaminek a kárára megy .A sokat markol keveset fog elve jó lenne ha nem érvényesülne. A célokkal egyetértek, csak a gyakorlatban pont forráskivonás és létszámkivonás van , ezekhez a feladatokhoz pedig - legalábbis ha nem csak kipipálni, hanem rendesen csinálni akarjuk - pont az ellenkezőjére lenne szükség.
Mentálhigiénés Munkaközösség véleménye a NAT 2012-es tervezetéről
A munkaanyag célkitűzései és szemlélete a XXI. századi szellemiséget tükröznek, abban az értelemben, hogy kulcskompetenciákat fogalmaznak meg benne a tervezet készítői, melyet mindenképpen örvendetesnek tartunk. Az önismeret és családtervezés, mint külön fejlesztési területeknek természetesen szerves részét kell képezniük az oktatás-nevelés munkájának, ahogyan erre fel is hívja a releváns rész a figyelmet. Továbbá, a NAT-ban szereplő fejlesztési területek integrált egészként, nem pedig elkülönült, egymástól független részekként kerülnek ismertetésre, melyet szintén örvendetesnek tartunk.
Úgy gondoljuk, hogy az anyagban leírtak sok esetben ígéretesnek tűnnek, valamint felfedezhető azon sajátossága is az anyagnak, hogy újító-fejlesztő szándékból íródott. Azaz, próbál haladni a korral és ahhoz igazítani az egyes műveltségi területeket és egyéb tantárgyi tartalmakat.
A sok pozitívum mellett, azonban számos aggodalmunk van a célok megvalósíthatósága szempontjából. Egyrészről, nem gondoljuk, hogy a pedagógusok – az óraleterheltségeik és egyéb kötelességeik következtében- tovább terhelhetőek azzal is, hogy a gyerekek önismeretét és családtervezési készségeit is fejlesszék. Ehhez külön szaktudás szükségeltetik, sokszor tanórai kereteken belül nehézkesen és kevés sikerrel fejleszthetőek – legalábbis a valós hatékonyság szempontjából.
Másrészről, a munkaanyagban megfogalmazott célok és szemléleti sajátosságok a közeljövőben – reális módon- nem megvalósíthatóak. Hiányoznak az anyagi feltételek és a szakképzett pedagógusok is. A leírt, körülbelül 220 oldalas anyag, számos pontja kecsegtetőnek hat, ha azonban a realitásokat is figyelembe vesszük, akkor „csak idealista, szélmalomharcra emlékeztető gyűjteménynek” hat. A jelen és jövőbeli gazdasági helyzet – a magyarországi és európai egyaránt- egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy olyan apparátust működtessenek az iskolák, melyek ténylegesen teljesítik a NAT-ban megfogalmazott ajánlásokat. Ha az önismereti- és családtervezési, életvezetési célkitűzéseket tekintjük, akkor azok komoly szakemberbeli kihívások elé állíthatják az egyes intézményeket. Ismételten kiemelnénk, hogy nem látjuk reálisnak, hogy azok tanórán belül kivitelezhetőek.
Az életvitel komp.ter.céljai nagyon jók, jó lenne majd a későbbiekben látni, mekkora órakeret és órán kívüli lehetőség áll az iskolák előtt a megvalósításhoz. Biztosan több tantárgyak és tanórán kívüli tevékenységet lefed.
VálaszTörlésnem válasz csak folytatás:
Törléskiemelném a fenntarthatóság elvének tudatosításánál a cselekvő részvételt -
-valamint jó a pályaorientációs célok megfogalmazását is,a gyermekbalesetek , az egyéni életvitelből adódó egészségi és lelki károsodásokkal való foglalkozást, de ehhez látni kellene
hol?mikor?kik mely feladatokat látnak el. - Nyilvánvaló, hogy több területet érintenek ezek és a komp.területen megfogalmazott többi feladat is/ a család, háztartás, - tárgyi kultúra,technológiák, termelés,közlekedési ismeretek, pályaorientációs feladatok /, de ezekről addig , amíg a tantárgyakat, az óraszámot nem látjuk, az osztályfőnök mozgástere nem világos - nehéz véleményt alkotni.
Új, vagy "újszerŰ" megoldások javaslatok a 2012-es tervben:közreműködés munkaszervezet tevékenységében, katasztrófavédelmi ismeretek,honvédelmi ismeretek, polgári védelmi ismeretek, önkéntes munka, közösségi szolgálat,segélyszervezetek...
VálaszTörlésMilyen mélységben szeretnék mindezeket.
Egészséges életmód, higiéné. Bioritmus.
Ezek mind fontos célok, de pl. az önkéntesség, amivel nagyon egyetértek és kiemelten fontosnak tartok, - szóval ezek megszervezése, segítése, irányítása - kinek a feladata lesz? A magas óraszámok, az ofök. hihetetlen nagy leterheltsége, a magas osztálylétszámok ahol már "egyénben gondolkodni" lassan lehetetlen /az ofök alulfinanszírozásáról már nem is beszélve /- további terhelést már nem tesznek lehetővé, illetve ez valaminek a kárára megy .A sokat markol keveset fog elve jó lenne ha nem érvényesülne.
TörlésA célokkal egyetértek, csak a gyakorlatban pont forráskivonás és létszámkivonás van , ezekhez a feladatokhoz pedig - legalábbis ha nem csak kipipálni, hanem rendesen csinálni akarjuk - pont az ellenkezőjére lenne szükség.
Mentálhigiénés Munkaközösség véleménye a NAT 2012-es tervezetéről
VálaszTörlésA munkaanyag célkitűzései és szemlélete a XXI. századi szellemiséget tükröznek, abban az értelemben, hogy kulcskompetenciákat fogalmaznak meg benne a tervezet készítői, melyet mindenképpen örvendetesnek tartunk. Az önismeret és családtervezés, mint külön fejlesztési területeknek természetesen szerves részét kell képezniük az oktatás-nevelés munkájának, ahogyan erre fel is hívja a releváns rész a figyelmet. Továbbá, a NAT-ban szereplő fejlesztési területek integrált egészként, nem pedig elkülönült, egymástól független részekként kerülnek ismertetésre, melyet szintén örvendetesnek tartunk.
Úgy gondoljuk, hogy az anyagban leírtak sok esetben ígéretesnek tűnnek, valamint felfedezhető azon sajátossága is az anyagnak, hogy újító-fejlesztő szándékból íródott. Azaz, próbál haladni a korral és ahhoz igazítani az egyes műveltségi területeket és egyéb tantárgyi tartalmakat.
A sok pozitívum mellett, azonban számos aggodalmunk van a célok megvalósíthatósága szempontjából. Egyrészről, nem gondoljuk, hogy a pedagógusok – az óraleterheltségeik és egyéb kötelességeik következtében- tovább terhelhetőek azzal is, hogy a gyerekek önismeretét és családtervezési készségeit is fejlesszék. Ehhez külön szaktudás szükségeltetik, sokszor tanórai kereteken belül nehézkesen és kevés sikerrel fejleszthetőek – legalábbis a valós hatékonyság szempontjából.
Másrészről, a munkaanyagban megfogalmazott célok és szemléleti sajátosságok a közeljövőben – reális módon- nem megvalósíthatóak. Hiányoznak az anyagi feltételek és a szakképzett pedagógusok is. A leírt, körülbelül 220 oldalas anyag, számos pontja kecsegtetőnek hat, ha azonban a realitásokat is figyelembe vesszük, akkor „csak idealista, szélmalomharcra emlékeztető gyűjteménynek” hat. A jelen és jövőbeli gazdasági helyzet – a magyarországi és európai egyaránt- egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy olyan apparátust működtessenek az iskolák, melyek ténylegesen teljesítik a NAT-ban megfogalmazott ajánlásokat. Ha az önismereti- és családtervezési, életvezetési célkitűzéseket tekintjük, akkor azok komoly szakemberbeli kihívások elé állíthatják az egyes intézményeket. Ismételten kiemelnénk, hogy nem látjuk reálisnak, hogy azok tanórán belül kivitelezhetőek.